Mikor előszedtem a SoulSilvert, eléggé Pokémon hangulatba kerültem ahhoz, hogy nézelődjek kicsit a neten. Ekkor bukkantan rá a Pokémon Generations anime sorozatra, ami rövid részekben dolgozza fel a játéksorozat legemlékezetesebb jeleneteit. Egyből felcsillant a szemem, elvégre játszottam pár játékkal és kíváncsi voltam hogyan ültetik át ezeket a jeleneteket anime verzióba. Persze leginkább az keltette fel a figyelmem, hogy ezek a rövid részek tényleg a játék cselekményét követik. Azonban nem tartott sokáig az öröm, mert nem nagyon találtam meg a Generationst sehol. Helyette viszont megtaláltam az Originst. Ötletem nem volt róla, hogy készült ilyen is. Ez a rövid, 4 részes sorozat az első játékok (Pokémon Red / Blue (Green)) cselekményét dolgozza fel és 2013-ban látott napvilágot. Azaz ez is hű a játékhoz! Igaz nagyon sok minden nem került feldolgozásra benne, de mit várunk, csak 4 részes. Ettől függetlenül úgy éreztem meg kell néznem és... nos, nem csalódtam.

- Elloptam a szívét. Ő a hableány királynő. Sok őre van, mindegy... Hallottátok a rejtvényt...
- Nem kell neki a szíve, hogy éljen?
- Úgy látom elvan...
- Nem kéne visszaadnod?
- Nem! Ez nem az igazi szíve, csak azt szimbolizálja, vagyis olyasmi. Nem tudom. Furcsák a hableányok.
- Nézd, nem pislog.
- Mondom, a hableányok furcsák!

- Nyomi szerencsétlen utazásai (Rajzfilm)

Üdv.

Érkezik a következő csomag. Mivel... nincs miről írnom úgy egyébként.

Először is előszedtem egy túlélő-horror-akció játékot, ez volt az Alone in the Dark (PS2). Sokat hallottam már a címét, igaz az N64-es verzióról láttam több dolgot és mikor szembejött velem ennek a borítója, eléggé meglepődtem. Azt hittem, hogy ez az N64-es feljavított verziója, de fényévekkel messze álltam az igazságtól.

Nem ért itt véget a horror maraton, rábukkantam a következő játékra: Kuon (PS2). Ismét csak túlélő horror ezúttal egy középkori japán kúriában. Igazán különleges játék fantasztikus hangulattal.

Aztán jött egy kis nosztalgia, Castlevania - Portrait of Ruin (NDS). Régebben sokat játszottam vele és nagyon szeretem ezt a játékot annak ellenére, hogy nem olyan sötét, mint a többi Castlevania cím. Kicsit játékosabb, kicsit viccesebb, de minden a megfelelő mértékben van tálalva benne.

Utána továbbra is a metroidvania vonalon maradtam és kipróbáltam a következőt: Ore ga Omae o Mamoru (NDS). Lehet, hogy többnyire side questek teljesítéséből áll a játék (bár nem kötelezőek), mégis igazán szórakoztató. Meg is lepett mennyire megfogott.

A jóság belülről fakad, 6655321-es. A jóságot választjuk. Ha az embernek nincs meg a választási lehetősége, megszűnik ember lenni.

- Gépnarancs (Anthony Burgess)

Üdv.

Kissé késve ugyan, de megjöttem. Ráadásul egy új dizivel. Ami megjegyzem be sem volt tervezve, hirtelen jött csak, de megmagyarázom a későbbiekben miért és hogyan ötlött ez a fejembe, mert nem véletlenül néz így ki most az oldal. Kezdésnek ennyit.