▶ Mit is mondhatnék? Elég régóta foglalkozok blogolással, blogspoton voltam jelen régebben, de mégis úgy érzem, hiába a sok év, most kezdtem csak bele igazán. Az oldalon a személyes kínlódásaim, elmélkedéseim, élményeim mellett még fejtegetek pár témát, de leginkább csak random dolgokat amik éppen eszemebe jutnak. Nem akarom megváltani a világot egyik bejegyzésemmel sem, nem akarom megmondani senkinek sem a tutit, egyszerűen csak... kiírni magamból a gondolataim. Valami ilyesmi céllal vagyok itt.
Régen jártam erre értelmes bejegyzéssel. Ennek oka, hogy... lusta szar vagyok és mostanában nem sok kedvem van bármihez is. Pedig most lehetne rá időm. Lassan talán elkezdem összeszedni magam. Lassan.
A mai napon egyik kolléganőm átjött és beszélgettünk kicsit én, ő és anyu.
"Ha én adok valamit, akkor onnantól kezdve nekem az nincs, nem fogom felhánytorgatni folyamatosan, én azt odaadtam mert oda akartam adni. Én azért nem szólhatok."
Kolléganőm mondta ezt és ez annyira igaz. Viszont észrevettem, hogy sok ember számára ez baromira nem egyértelmű. Nekem is voltak olyan ismerőseim, akik adtak, adtak, adtak, akkor is ha nem is kértem, aztán utána meg ha valami nem tetszett nekik, akkor hozzám vágták, hogy "bezzeg én ezt meg azt megtettem meg ezt meg azt adtam neked!" És? Kértem? Nem. Akkor? Soha nem értettem, hogy miért beszélnek így az emberek, mikor a kutya nem kér tőlük semmit, önmaguktól csinálják. Ha önmagától csinálja, akkor nekem mi közöm van hozzá? Miért engem csesz le? Ha meg már hozzámvágja ezeket a szavakat, akkor valószínűleg nem azért adta azt a valamit, mert szívből szánta és jó szándékkal, hanem mert eleve várt cserébe valamit. Csak azért volt "kedves", mert viszonzást várt, azt, hogy majd később ha kér valamit, akkor ugorjak és tegyem meg neki vagy nézzek el neki dolgokat. Emberek, ez nem így működik. És szerintem egyáltalán nem bunkóság azt mondani az ilyen embernek, hogy "na álljunk meg." Bezzeg ha szólok érte, akkor én vagyok a bunkó meg a szemét. De tudjátok mit? Nem érdekel. Ha nem kérek semmit, akkor ne adjatok semmit. Ha pedig mégis adtok, akkor nem akarom senkitől meghallani, hogy "bezzeg én...!" És ez így nem bunkóság. Kicsit sem. Legyen már bennünk annyi, hogy nem hagyjuk magunkat az ilyen érzelmi manipulátoroknak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
