▶ Mit is mondhatnék? Elég régóta foglalkozok blogolással, blogspoton voltam jelen régebben, de mégis úgy érzem, hiába a sok év, most kezdtem csak bele igazán. Az oldalon a személyes kínlódásaim, elmélkedéseim, élményeim mellett még fejtegetek pár témát, de leginkább csak random dolgokat amik éppen eszemebe jutnak. Nem akarom megváltani a világot egyik bejegyzésemmel sem, nem akarom megmondani senkinek sem a tutit, egyszerűen csak... kiírni magamból a gondolataim. Valami ilyesmi céllal vagyok itt.
Mostanában érzelmi fronton volt zsúfoltabb a helyzet, lényeges események nem is történtek. Kicsit elgondolkodtam ebben a pár napban.
~.oOo.~
Nem tudom mi van, de mostanában el nem tudom mondani mennyire ingerült vagyok. Elég csak egy szó, vagy bármi más apróság és kész. Rettenetesen sok ideg és feszültség van bennem és nem tudom ennek mi az oka. Pontosabban fogalmazva részben tudom, de azt is tudom hogy a helyzet miatt nem kellene ilyen erős reakciókat produkálnom. Lehet a gyakoriság a baj. Mást sem látok és hallok minden nap csak az idegeskedést, azt, hogy mindenki nyugtalan, nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan kellene. Hiába mondja az ember, hogy nem érdekli, hiába nem velem történik, csak külső szemlélő vagyok vagy csak részben vagyok részese az eseményeknek, a többi ember feszültsége, akik körbevesznek, valahogy átragad és ingerült leszek én is. Igaz van sok dolog ezen kívül ami miatt én is joggal lehetek még ezen felül is ideges. De azt hiszem eddig ezt tudtam kezelni normális keretek között. Most viszont olyan, mintha kezdene elszabadulni minden. Nem csak magammal kapcsolatban, úgy mindennel és mindenkivel aki körbevesz. De megértem őket is. Megértem, hogy miért éreznek úgy ahogy, sokuk helyében én is ki lennék bukva. Megértem, hogy vannak munkahelyi bajaik, vannak otthoni bajaik, mindenkinek vannak és mindenkinek néha összejönnek. Az a baj, hogy mostanában túl sok az ilyesmi. Csak a kedvetlen, tengődő embereket látom, a panaszokat hallom. Néha... vannak ilyen napok. Úgy érzem valahol... úgy három hete valahol megállt az idő. Azóta nem megy. Csak lassan vánszorog és nem akar sehogy sem gyorsabban menni. Nem tudom mi történt, de azóta a meghatározhatatlan idő óta minden nap lassú és vontatott.
Az is feltűnt, hogy elkezdett megváltozni kicsit az alap természetem. Azt hiszem. Azt hiszem lehet ezt mondani. Egyre hamarabb tudok kiborulni, egyre inkább érzem azt, hogy nem tudom befogni a számat és csak eltűrni ahogyan mások beszélnek vagy viselkednek. Sokszor fel sem tűnik mit csinálok, csak megtörténik egy-két megjegyzés, beszólás mikor olyan a helyzet. Alapjáraton még mindig egy nagyon is türelmes és nyugodt hangulatú ember vagyok, de egyre inkább kikívánkoznak belőlem az eddig elnyomott mondatok amiket inkább a béke érdekében nem mondtam ki. És itt nem csak az ismerősökről beszélek vagy a kollégákról, idegenekkel szemben is. Úgy érzem kezdem elérni a határaim, hogy ha más megengedheti magának, hogy úgy beszél az emberrel ahogy, akkor készüljön fel, hogy én sem fogom másképpen kezelni. Mostanában túl sok bunkó emberrel hozott össze a sors. És nem kell nagy dolgokra gondolni, elég csak mondjuk egy eladóra a boltban vagy egy random emberre az utcán. És nem értem... nem értem továbbra sem, hogy mi az a valami, ami arra készteti az embereket, hogy mindenféle ismeretség és háttérinformáció nélkül leszóljanak valakit vagy megjegyzéseket tegyenek. Aztán ha visszaszólok, akkor én vagyok a bunkó meg mit képzelek magamról. Ennek itt vége. Leszarom nagy ívben ki mit gondol, ha valaki nem tud normálisan viselkedni, akkor tőlem se várja el, hogy eltűrjem. A vége persze mindig az lesz, hogy én leszek a rossz.
- - - = = # # # = = - - -
Egyik hétvégén nővéremék úgy döntöttek, hogy elmennek a szomszédos városba vásárolni. Mert nálunk nincs semmi értelmes bolt, csak azért. Anyu és én is velük tartottunk, mert volt egy-két dolog, amit itthon nem tudunk megvenni. Sikerült is bemennünk az egyik áruházba, ahol 100 évet vártunk a km-es sor legvégén, hogy végre kijussunk és nagyjából ennyi is volt a történet, mert, mint kiderült utólag a városban bicikli túrát tartanak és lezártak minden létező utat. Akárhonnan akartuk megközelíteni a város többi pontját, útlezárásba botlottunk. Végül két környékbeli települést is érintő kitérő után kénytelenek voltunk hazamenni. Világot láttunk. Következő hétvégén pedig jött a második felvonás és reméltük, hogy ezúttal több szerencsénk lesz. Így is lett, sikerült eljutni végre oda, ahová indultunk. Némi vásárlás és nézelődés után kijutottunk a Müllerbe, idősebb unokahúgom pedig közelgő névnapja alkalmából választhatott valami ajándékot magának amit anyu megvett neki. Egy északi fényes kirakót nézett ki magának. Mikor odajött és megmutatta mit talált én és fiatalabb unokahúgom egyből elindultunk a kirakós részleg felé, hogy megnézzük mik vannak még. Őszintén szólva én nem akartam venni, de aztán megláttam ezt:
A Ravensburger Puzzle Lost Places kiadásának egy darabja, The Madhouse. Mikor megláttam egyből beleszerettem mert imádom az elhagyatott helyeket. Habár több kiadás is van, a boltban csak ez az egy volt a polcon, én pedig úgy döntöttem elhozom. Igaz nem kicsit problémáztam rajta, de idősebb unokahúgom rábeszélt. Hát jól van, egy kirakóba nem halok bele, amúgy is ezer meg ezer éve nem kirakóztam. És ha már az elhagyatott helyeknél tartunk, mint írtam nagyon szeretek ilyen helyekről képeket nézegetni. Valahogy olyan megnyugtatóak és melankólikusak, szomorúak egyszerre. Van egyfajta hangulatuk ezeknek a helyeknek amik vonzák az embert. Legalábbis sok esetben. Mert valljuk be, vannak olyan helyek is ahová nem tenném be a lábam. Mikor nézegetem ezekről az elhagyatott helyekről készült képeket, sokszor meglepődök, hogy mennyi dolgot hátrahagynak az emberek mikor elhagynak egy helyet. Komplett bútorok, berendezési tárgyak, csupa olyan dolog, amit fel lehetne még használni. Illetve fel lehetett volna ha akkor magukkal viszik őket mikor kiköltöznek. Mert így már mondjuk 10 év távlatából lehet nem használhatóak, de akkor, abban az időben meg hasznukat vették volna. Olyan szomorú látványt nyújtanak ezek a tárgyak csak úgy eldobva, hátrahagyva. Na meg nem tudom kiverni azt sem a fejemből, hogy ez micsoda pazarlás. Ilyen helyeken járva biztosan összeszednék minden kacatot, hogy jó az még. xD Ezért nem kell nekem elhagyatott helyekre menni.
- - - = = # # # = = - - -
Aztán. Megint rendeltem. Méghozzá ismét Hanns Heins Ewers-től, a Lidérc c. könyvet ami végül is négy rövid novellát tartalmaz az írótól. Megtalálható még "A sírásó titka és egyéb rémtörténetek" címen is. Én egy régebbi kiadást találtam csak meg mikor nézelődtem a neten (1915.!), szóval megrendeltem azt. Ewers könyvei esetében gyorsnak kell lenni. A Lidércből láttam újra kiadott verziót (a feljebb említett másik címen), viszont a többi könyvéből nem, így ha venni akarok, akkor kénytelen vagyok megvenni a régi kiadásokat amik általában vannak vagy 100 évesek. Mondjuk ahhoz képest az áruk viszont rettentően jó és a minőséggel sem szoktak problémák lenni, szóval egy szavam sincs.
Ahogyan említettem, a könyv négy novellát tartalmaz: A sírásó titka, Mária, a lélekrontó, Anyám, a boszorkány és a Petersen-ügy. Vannak erősebb és gyengébb történetek, de végül is önmagában az összes szerethető, élvezhető és elgondolkodtató a maga módján. A kedvencem a négy történetből A sírásó titka. Szerintem ez a legerősebb az egész kötetből. A történet érdekes, valahol szép, valahol pedig nyugtalanító. Szépen sikerült ebben az egy novellában vegyíteni a gyönyört és a borzongást egy nem várt csavarral a végén. Tökéletes. Minél többet olvasok Ewerstől, annál jobban megszeretem az írói stílusát, azt, ahogyan felépíti a történeteit. Tetszik a horror, mint téma amit képvisel és az, hogy érdekesen tudja átadni a történeteit ha kell, akkor némi humorral, amit ugyancsak jól használ éppen akkor mikor kell, éppen ott ahol kell. Azóta megrendeltem tőle még egy könyvet, a címe: A bűvészinas vagy az ördögűzők. Szerintem a könyvesboltban már azt hiszik, hogy valami őrült fanatikus vagyok, minden könyvére lecsapok mikor meglátom... De ha egyszer olyan ritkák!
- - - = = # # # = = - - -
Na de folytatódott a klasszikus horror maratonom is! Nem feledkeztem meg róla. A múltkori jelentés óta két filmet néztem meg, az egyik a Psycho, a másik pedig a Péntek 13. második része.
Nem sok mindent tudtam a Psychoról mikor nekikezdtem. Annyit csak, hogy van benne valami motel és... nos, ennyi. Még csak azt sem tudtam ki a gyilkos vagy úgy egyébként mi van. Na, éppen ezért kezdtem el a klasszikus horror maratont. De ahhoz képest, hogy mennyire nem is tudtam róla semmit, meglepő módon eléggé kiszámítható volt a film és már az elejétől lehetett sejteni mi a helyzet Normannel és az anyjával. Legalábbis szerintem. Nem tudom honnan sejtettem meg, valami tudatalatti sugallat. Pedig tényleg nagyon jó plot twist egyébként a film vége.
Marion egy nap megbízást kap főnökétől, hogy a cégük egyik kliensének a pénzét vigye el a bankba. Marion el is indul a 40.000 dollárral, út közben viszont megváltoznak a céljai. Úgy dönt elmenekül a pénzzel. Az útja végül egy esős estén egy félreeső motelhez vezet. A motelt egy férfi vezeti, aki a szomszédos házban él az anyjával... Hamarosan Marion gyilkosság áldozatává válik, szeretője és nővére pedig egy megbízott magánnyomozóval elindulnak a motelbe, hogy kiderítsék mi történt a nővel.
A film elején, mikor Marion találkozik Normannel még azt is lehetne mondani a férfire, hogy szimpatikus. Kicsit fura, de szerethető karakter. A film előrehaladtával ugyan tesz olyan dolgokat, amiket nem kellene a végére meg konkrétan olyan karakterré válik akitől az embert kirázza a hideg. Oh, igen, ettől olyan érdekes és maradandó karakter Norman. Egy majdnem két órás film egyébként amiben sok időt töltenek a... konkrétan semmivel. Nézzük ahogyan Marion vezeti az autót, Norman hullát takarít, ilyesmi. Ettől függetlenül mégsem mondanám unalmasnak, mert lehet, hogy nem beszélnek ilyenkor a szereplők és nem történik semmi olyan, ami lényeges vagy emlékezetes lenne, de mégis képes fenntartani a néző figyelmét és jól megmutatja ilyenkor ezeken a részeken a karakterek érzéseit a cselekedeteikkel és a testbeszédükkel. Kicsit emlékezet arra, mikor néma filmeket néztem, amiket ugyan ezen okból szeretek. Nem kell beszélni ahhoz, hogy megmutassa éppen mi játszódik le egy-egy karakterben. Ehhez pedig társul a nagyon jó színészi munka amivel ezt megvalósítják.
Egyébként úgy szeretem, hogy ezekben a régi filmekben mindenki olyan csinos és elegáns. Úgy alapjáraton. Hétköznapi jeleneteket nézünk, de mégis mindenki jól néz ki és elegáns, szépen fésültek. Még akkor is ha mondjuk csak egy inget viselnek vagy valami hétköznapi ruhadarabot.
- - - = = # # # = = - - -
A Péntek 13. második részét kíváncsian vártam, mert ezúttal felbukkan Jason is végre! Bár az anyja még mindig kísérti a filmet, most Jason a megállíthatatlan gyilkológép. Igaz mikor megláttam a zsákkal letakart fejét, kissé csalódtam, vártam már a hockey maszkot. Hol a maszk?! Miért kell ennyit várnom arra, hogy Jason végre elérje a végső verzióját?! Ahj. De! De legalább már szerepelt. Ez is valami.
Ezúttal ismét egy csapat tábori felügyelőt igyekeznek felkészíteni az azóta lezárt Kristály-tó tábor melletti... másik táborban. Mert... miért ne. Habár a csapatnak világosan elmondják, hogy NE menjenek a lezárt táborba, két delikvens mégis megteszi, mert izgalmasan hangzik. Ekkor még nem is sejtik, hogy valaki már a megérkezésük óta figyeli őket... Mikor a csapat nagyrésze bemegy a városba egy kis esti bulizásra, a táborban maradt embereket sorra elkezdi gyilkolni egy idegen férfi akinek az arcát egy zsák fedi.
Hm. Kissé mérges voltam, mert Jason már a film legelején megöli az egyik kedvenc karakterem, Bolond Ralph áldozattá válik annak ellenére, hogy ő szokott mindenkit figyelmeztetni, hogy ne menjenek a tábor közelébe. Az részletkérdés, hogy soha senki nem hallgatott rá. Igazából... konkrétan semmi emlékezetes vagy kimondottan érdekes dolog nem történik a film alatt. Nem mondanám ijesztőnek és eléggé kiszámítható is. Igazából nem vártam ettől sokkal többet, egyszer meg lehet nézni. Amiatt viszont érdekes volt, hogy megtudtunk pár dolgot Jasonról. Gondolnánk vagy sem, Jason eléggé jólnevelt, miután megölte az előző rész túlélőjét, Alicet (beleállított egy csavarhúzót a fejébe), még levette a gázról a teáskannát amit a nő készített oda. Milyen figyelmes. Aztán, Jason egy igazi ezermester. Épített magának egy kis kunyhót az erdő közepén ahol éldegél. Szekrényt is ácsolt, meg... oltárt a halott anyja maradványaival, ehm. Jól ért a különféle eszközök használatához, mondjuk a nemrég emlegetett csavarhúzó, machete, vasvilla. Jason emellett állatbarát is, a táborvezetők kis Muffin kutyáját sem ölte meg, pedig találkozott vele, ezen kívül pedig egy igazi mama's boy.
Úgy döntöttem, hogy a Péntek 13. filmeket és a Rémálom az Elm utcában filmeket együtt fogom tovább nézni. Azaz ha az egyikből megnézek egy részt, akkor utána addig nem megyek vele tovább, amíg a másikból is meg nem néztem egyet. Valahol együtt kezelem ezt a két sorozatot, nem tudom miért. Közben pedig majd mégnézek még ezt-azt amihez éppen kedvem támad.
- - - = = # # # = = - - -
Aztán nézem egy kis animét is. Tényleg csak keveset, mert a Higurashi no Naku Koro Ni Kira csak négy részből áll. Négy OVA, mindegyik olyan hosszú, mint egy normális anime rész, de különálló rövid történeteket dolgoz fel. Azt már megszoktam, hogy a Higurashi esetében nem kell hétköznapi dolgokra gondolni, de amit itt a Kirában kapunk az több volt, mint amit el tudtam volna képzelni ennek a sorozatnak. Mind a négy rész többnyire random hülyeséget tartalmaz megjegyzem úgy, hogy közben megtartották a történet legjelentősebb jellemvonásait és magát a hangulatot. Ilyen szempontból zseniális a Kira, mert úgy ad valami újat, hogy közben egyáltalán nem érezzük, hogy most ez teljesen kívül állna a sorozat eddigi hangulatán és témáján. Egy csomó utalás van az eredeti történetre, vannak jelenetek amiket onnan vett ki és dolgozott át. De maga a Higurashi, mint történet rendkívül rugalmas, ezért is lehet megtenni vele ezeket. Aki ismeri hogyan hangzik az eredeti történet, az máris tudja miről beszélek. Megtartotta az eredeti gyökereket, mégis teljesen elrugaszkodott és olyasvalamit tett le elénk, amit nem tudunk kiszámítani és szórakoztató és nagyon random. Ezért tetszett ez a négy rész.
Néha azért megfordult a fejemben, hogy "mit nézek?!"
Egyébként maga a garfika meglepően jó, igazán nagy előrelépés ez az eredeti sorozathoz képest. Az első rész teljes egészében a perverzségről szól, a második egy magical girl történet, a harmadik egy szerelmi sokszöget mutat be, a negyedikben pedig felbukkan pici Rika a múltból és a csapat megpróbálja hazajuttatni valahogyan. Ez az utolsó rész igazán aranyos és kedves, a többi pedig... nos, a többi az agymenés, de teljes erőbedobással és előre nem látható hülyeséggel. Itt hagyok még pár kiemelt jelenetet, mert WTF:
- - - = = # # # = = - - -
Hagyok itt muzsikát is. Valamiért... nem tudnám megmondani pontosan miért, de ez a dal egy ideje már eléggé közel áll hozzám. Különleges, de tényleg nem tudom miért. Érdekesség, hogy a régi koncert felvételen jobban tetszik, mint az album verzió vagy az újabb felvétel. Mindegyiket egy kicsit másképpen énekli Ákos, de számomra ez a legjobb, a legszebb. Egyébként nem szoktam szeretni a koncert felvételeket, mert olyan idegesítő mikor belevísítanak az emberek. Minek kell visítani? Nem azért gyűlik ott össze mindenki, hogy azt hallgassák, a többiek hogyan sipákolnak. A dal előtt és után érthető, de közben...? Szerencsére ezen a felvételen alig lehet hallani a közönséget. Nekem a '93-as Ünnep c. albumon van meg ugyanezen dal egy fokkal jobb minőségben, de nagyon örültem neki, hogy így is megtaláltam a neten.
Nos, akkor ennyit mára. Ha lesz még valami, úgyis jelentkezem. Addig is mindenki vigyázzon magára, legyen nálatok esernyő mert csodálatosan esős az idő mostanában. Én imádom.
Tuti ezek az okok. De ezekkel sajnos meg nem tudunk mit kezdeni. Abban is igazat adok, hogy a vírus óta van ez... vagy lehet egy kicsit előbb kezdődött már.
Jaa, hogy csöveket is raknak le! Én azt hittem csak a borítást csinálják :D
Azt nem tudom milyen különbség van a puzzle gyártók között, nem értek ehhez annyira xD Igazából eddig nem is éreztem nagy vágyat arra, hogy vegyek egyet, ezt is csak a kép, a téma miatt vettem meg. Ha nem lett volna ott, akkor nem vettem volna másmilyet. Jó dolog a kirakó, csak nem tudom... Azért nem mindegy mit rak az ember. A cica meg júj, elhiszem, hogy nehéz távol tartani. Gondolom ha előhagynád éppen az lenne az a hely, ahova neki mindenképpen le kellene feküdni :D
Már az első filmben elmondták, hogy Jason hogyan halt meg, belefulladt a tóba aminek a partján a tábor állt. Konkrétan a Kristály-tóba, na. Ezért kattant be az anyja, aki szakácsnő volt akkor a táborban. Elmondása szerint a tábori felügyelők nem mentették meg a fiát, mert éppen szexeltek és nem vették észre, hogy fuldoklik. Azóta az anyja sorra öli a táborvezetőket, hogy bosszút álljon. Viszont az első rész végén felbukkant Jason is, igaz gyerekként. A tóból bukkant elő és húzta le az egyetlen túlélőt a víz alá. Aztán... semmi. Nem derült ki, hogy mi van vele. A második részben már úgy emlegetik, hogy elvileg meghalt, de mégse, mert a tábor körüli erdőben él. Ezen a ponton már nem tudom, hogy élő-e vagy holt vagy élőholt vagy mi van xD Mert hát ott volt és megölte őket... Szóval... érdekes. Kíváncsi vagyok mit hoznak majd ki ebből. Nos, az alatt a tizenakárhány rész alatt csak kiderül valami... xD
2023.05.17. 22:17
Bj-Lydia
Hmm nem lehet, hogy csak pont azért vesszük észre ezt az idegességet és feszültséget, mert "felnőttünk"? :D (Direkt szarkazmus háh XD) Azt hiszem főként a jelenlegi anyagi helyzete az egész világnak és hát ahogy állnak a dolgok mindenfelé, ez befolyásolja legjobban az embereket, ezért ingerlékenyebb mindenki. A pandémia óta kezdődött érződni ez főleg, legalábbis így vettem észre...
Igen, 3 hete csinálják a járdát, pontosabban valami nagy csöveket vezetnek be a föld alá, ezért az egész fel van törve, ahogy haladnak előre persze visszarakják a köveket ahogy volt, de még mindig nem végeztek és szerintem most vasárnapra sem lesznek készen, mert láttam a múltkor, hogy ki van jelölve már a következő szakasz amit feltúrnak...
Elhiszem amúgy, hogy a neten sokan foglalkoznak az elhagyatott helyekkel, azok fotózásával stb. Külön művészeti ág szerintem :D De tényleg legközelebb mikor megyek valami nagy árúházba én is meglesem már azért is a puzzleket, mert kíváncsi vagyok, hogy nálunk találok-e ilyen témában? Egyébként kíváncsi lennék arra is, hogy mennyire van minőségi különbség a Ravensburger és Trefl márkájú puzzlek között hmm. Az jó ha te már hozzáláttál kirakni és igen, elhiszem hogy nincs hova pakold, de jól megoldottad XD Nekem is sikerült annyit haladni, hogy anyu szerzett nagy hungarocell táblákat, remélem egyre kifér egy ilyen 1000 dbos, csak a baj az, hogy azt sem tudom hova rakhatnánk "szünetekben", hogy a macska ne szedje szét XD Oh a linkeket én is köszönöm! A Tumblren én meg tudom nézni tovább is, mert van felhasználóm, régen "vezettem" ott is egy kis oldalt vagy minek nevezzem. Tök jó, hogy G-portálon is létezik még ilyen oldal is!
Nálam a Psycho annyiban kimerül, hogy Alfred Hitchcock rendezte XD Egyébként kíváncsi vagyok a Jasonos filmekben, hogy mikor és melyikben magyarázzák meg, hogy Jason miért ilyen, hogyan halt meg stb., vagy már megtörtént? Eh, hát a leírásod alapján akkor tényleg nincs sok minden mit mondani a filmről...lehet azért készült tizenakárhány belőle XD
Bj-Lydia
2023.05.17. 19:52
Yui
most mit írjak? xD A végén lévő üldözés volt némileg izgalmas, de az sem tartott sokáig. Úgy érzem ezt a sorozatot nem filmenként kell elemezni, hanem egyben az egészet, mert részenként nincs értelme. Ebből a szempontból a Rémálom filmek eddig tartalmasabbak, érdekesebbek voltak. Jó, most, hogy haladok előre, elkezd kialakulni Jason legendája, de na. Ez még nem sok valami.
2023.05.17. 19:51
Yui
Szerintem - legalábbis van egy olyan érzésem - ez a feszült, ideges hangulat lesz már lassan a megszokott, az alap az emberek körében. Vannak nyugodtabb napok, de alapjáraton mindenki olyan gondterhelt folyton és ez annyira látszik, érződik. Persze, megpróbáljuk oldani a feszültséget, viccelődünk, de ettől még a problémák nem oldódnak meg. Egy ideje már elkezdett rátelepedni ez a légkör a legtöbb emberre és szerintem ez csak rosszabb lesz. Milyen érdekes egyébként. Most, hogy egyre idősebbek leszünk (azaz nem gyerekek vagyunk már, hanem felnőttek, akik jobban figyelnek a környezetükre, a világra) milyen furcsa látni ahogyan lassan megváltozik körülöttünk a világ. Főleg, hogy ilyen gyorsan történik minden.
3 hete csinálják a járdát? Wow. Mondjuk néha nálunk sem dolgoznak gyorsabban xD Már ha egyáltalán hajlandóak megjavítani bármit is. Nem jellemző. Amerre a "városi elit" jár, arra megcsinálnak mindent, a többi le van szarva :'D
Én is nagyon meglepődtem, hogy vannak kirakók ilyen képekkel! Nem tudom mondjuk miért, mert végül is nem rossz ötlet és az emberek szeretik az elhagyatott helyekről készült képeket, jó példa erre az internet ahol sokan keresik ezeket a galériákat, emberek képeket töltenek fel ilyen témában. Láttam a neten más gyártókat is akik hasonló képekkel adtak ki kirakókat. Én azóta már elkezdtem kirakni és rakosgatom mikor időm engedi, általában esténként :3 Csak hát sajnos helyem nem nagyon van, így a monitorom dobozán van és ha nem foglalkozom vele, akkor becsúsztatom az ágy alá, másképpen nem tudom megoldani xD Köszi a linket a csatornához! :3 Én is hagyok neked itt egy linket, nagyon szeretem nézegetni ezt az oldalt: https://roomhole.tumblr.com/archive Kár, hogy tumblr bejelentkezős marhasága miatt archive módban nem lehet lejjebb görgetni. Egyszer úgyis kijátszom... De itt, GPn, is van egy szuper oldal nagyon jó képekkel: https://bco.gportal.hu Reklámozzuk már a helyi, GPs oldalakat is :D
Igen, nagyon nagy szerencse, hogy még jó állapotban felbukkannak ezek a régi könyvek :D Igyekszem őket a legjobb állapotban megőrizni. Az meg a másik, hogy van Ewers könyv, amit jelenleg 30.000 Ft-ért árulnak a neten! Én is csak pislogtam, mikor megláttam. Ennek a töredékéért vettem meg netes antik könyves boltból. Attól félek, hogy ha magán személyektől akarja megvenni az ember, akkor ilyen árakkal találkozik majd. Ha pedig azt nézzük, hogy milyen kevés van egy-két régi könyvből... Lehet, hogy csak magán kézen lesznek végül. Ugyan ez van egyébként a retro videójátékokkal. Egy-egy ritka kazettát már arany áron mérnek, még akkor is ha a játék ami rajta van egy hulladék. Én nagyon szeretem a horror novellákat egyébként mert ha jól megírják akkor igazán ütősek tudnak lenni a rövidségük ellenére. Gyorsan is ki tudja olvasni őket az ember. Az a 60-70-es évekből származó könyv de jól hangzik! :D Főleg, hogy díszkiadás. Azért a fejemben feljegyzem ezeket a címeket :D
A Psycho nem tudom honnan jött nekem, csak úgy gondoltam egyet, hogy meg kellene nézni... De úgy konkrét okom nem volt. De nem volt rossz, érdekes film. És ami azt illeti, ez is egy könyvből készült, amit Robert Bloch írt. Meg kellene szerezni azt is. Ahj, túl sok mindent kellene elolvasni! Jason meg jahm, zsákos lett. xD A film végén mondjuk lehúzzák róla a zsákot és lehet látni az eltorzult arcát. Innentől kezdve kíváncsi vagyok honnan jön majd a maszk. Azt nem tudtam, hogy több Péntek 13. film van, mint Rémálom... Hm, majd... kidolgozok valami stratégiát erre xD Őszintén szólva a Péntek 13. második részének is úgy álltam neki, hogy hosszabban írok róla, de annyira nem történt semmi, hogy nem tudtam volna miről írni! Tényleg nem csináltak semmit. Élték a kis tábori életüket, aztán random jött Jason és kinyírta őket sokszor takarásból, még arra se volt idejük, hogy meneküljenek vagy valami. Erről
2023.05.16. 23:22
Bj-Lydia
Tudod mi az érdekes? Hogy ez az ingerültség dolog, úgy itt is érződik, mindenkin. Nem tudom mi lehet az oka, lehet valami van a levegőben is. Én is sokkal feszültebb és idegesebb vagyok mostanában, a depresszióm mellett ^^" Emellett én is felvettem ezt a pofázós, nagy szájú stílust, bár már pár éve kezdődött főként és csak erősödik ahogy haladunk előre. Sajnos a körülöttünk lévő és élő emberek viselkedése és hangulata nagyon is ragályos, ha az ember lehangoló közösségben van, akkor ő is lehangolt lesz...olyan mint mikor ásít valaki és máris ásítasz utána.
A városba való "kiruccanással" jól megjártátok :'D Nálunk is folyamatosan, hétvégenként le van zárva a város központja különböző dolgok miatt: hol futóverseny, hol valami ünnepély, hol aszfaltoznak...Ennek eredméyeként elterelőutak vannak és mindenhol forgalmi dugó, ráadásúl már 3 hete az ócskapiacról hazafelé, egy jó útszakaszon, gyakorlatilag az úton, a közlekedő autók mellett kell mászkálnom, mert az egész járdát feltúrták és nem lehet közlekedni az árokban...De örülök, hogy azért csak eljutottatok, és hogy van egy kis szerzeményed is! Nagyon tetszik a puzzle amit választottál! Nem is tudtam, hogy létezik ilyesmi képpel is, mármint általában csak a megszokott tájképek, állatok, mesebeli dolgok stb. látok, nálunk tuti nincs ilyen, de azért legközelebb én is megnézem közelebbről XD Vicces, hogy mostanában vettem én is pár kirakóst, mert ahogy te is, én is 1.000 éve nem kirakóztam. Mondjuk azóta se jutottam el még oda, de majd csak lesz rá időm valamikor :D Ja egyébként az elhagyatott témához illően, mert tudom, hogy te is szereted ezeket a helyeket, meg nézni, hogy ki mit hagyott hátra (beszéltünk is még erről), ajánlom ezt a youtube csatornát: https://www.youtube.com/@urbexgyula
A könyv amit említettél, vagyis a novella cím: "A sírásó titka", olyan ismerősen hangzik nekem, nem tudom miért? Nem hiszem, hogy olvastam volna, az író neve viszont nem ismerős...igaz nem sok író nevét jegyeztem meg életem során XD. Lehet csak hallottam róla, de tök jó, hogy azért még ilyen régen íródott dolgok is újra felbukkannak! Van nekem is jó pár ilyen horror-novella gyűjteményes könyvem, magyar és angol nyelven is, különböző íróktól. Van egy ami egy sorozat volt 6 kötetből, és díszkiadásos a 60-70es évekből van :) Emlékszem egy történetre, ami azt hiszem "A düledék palota" c. könyvben volt benne: "A sárga tapéta" volt a címe, az nagyon tetszett! Csak úgy eszembe jutott most hirtelen XD
Ami meg a filmeket illeti, a Psychoról én is csak hallottam, nem láttam még, ahogy a Péntek 13at sem, mert nem vagyok annyira rajongója. Tehát ebben van a zsákos-fejű Jason :'D Láttam belőle figurát, de nem tudtam melyik részben szerepel így, nekem mindig is a hoki maszkos kinézete jut eszembe előszőr, ha meghallom a nevét. Jó stratégia ez az 1-1 film, párhuzamosan a Rémálom az Elm utcában filmekkel, csak az a baj, hogy a Rémálom hamarabb el fog fogyni mint a Péntek 13, mert abból tudtommal több film készült. Várom majd az elemzésed a kövi részekről :D
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Tuti ezek az okok. De ezekkel sajnos meg nem tudunk mit kezdeni. Abban is igazat adok, hogy a vírus óta van ez... vagy lehet egy kicsit előbb kezdődött már.
Jaa, hogy csöveket is raknak le! Én azt hittem csak a borítást csinálják :D
Azt nem tudom milyen különbség van a puzzle gyártók között, nem értek ehhez annyira xD Igazából eddig nem is éreztem nagy vágyat arra, hogy vegyek egyet, ezt is csak a kép, a téma miatt vettem meg. Ha nem lett volna ott, akkor nem vettem volna másmilyet. Jó dolog a kirakó, csak nem tudom... Azért nem mindegy mit rak az ember. A cica meg júj, elhiszem, hogy nehéz távol tartani. Gondolom ha előhagynád éppen az lenne az a hely, ahova neki mindenképpen le kellene feküdni :D
Már az első filmben elmondták, hogy Jason hogyan halt meg, belefulladt a tóba aminek a partján a tábor állt. Konkrétan a Kristály-tóba, na. Ezért kattant be az anyja, aki szakácsnő volt akkor a táborban. Elmondása szerint a tábori felügyelők nem mentették meg a fiát, mert éppen szexeltek és nem vették észre, hogy fuldoklik. Azóta az anyja sorra öli a táborvezetőket, hogy bosszút álljon. Viszont az első rész végén felbukkant Jason is, igaz gyerekként. A tóból bukkant elő és húzta le az egyetlen túlélőt a víz alá. Aztán... semmi. Nem derült ki, hogy mi van vele. A második részben már úgy emlegetik, hogy elvileg meghalt, de mégse, mert a tábor körüli erdőben él. Ezen a ponton már nem tudom, hogy élő-e vagy holt vagy élőholt vagy mi van xD Mert hát ott volt és megölte őket... Szóval... érdekes. Kíváncsi vagyok mit hoznak majd ki ebből. Nos, az alatt a tizenakárhány rész alatt csak kiderül valami... xD