- N�zz k�r�l, kicsi Alraune! Ez az �j otthonod. Ide, ten Brinken Jakab ur h�z�ba sokkal jobban beleillesz, mint a Gontram-h�zba. �reg vagy - folytatta - n�gysz�z, tal�n hatsz�z esztend�s, vagy m�g t�bb. Ap�d felakasztott�k, mert gyilkos volt, vagy l�k�t�, vagy mert gunyverseket faragott egy p�nc�los, vagy karinges nagy urra. Mindegy, hogy mit k�vetett el, b�n�s volt a maga idej�ben s felakasztott�k. �s beleh�nyta �lete marad�k�t a f�ldbe �s nemzett t�ged, furcsa j�sz�g. �s F�ldany�nk teremt� �l�be fogadta a b�n�snek e bucsuj�t �s rejtelmes vajud�ssal megsz�lt �, a Hatalmas, a Mindenhat� - t�ged, nyomorult, csuf emberk�t! �s f�lelemt�l reszketve, ki�stak �jjel a keresztuton, �v�lt� rik�csol� �rd�g�z�ssel. �s mikor els�izben megpillantottad a holdf�nyt, aty�dat l�ttad a bit�f�n f�ggni: t�r�tt csontjait, rodhadt huscafatjait. �s magukkal vittek, akik felakasztott�k aty�dat. Megragadtak, hazacipeltek, hogy szerencs�t hozz a h�zukba! S�rga aranyat, fiatal szerelmet. Tudt�k, kinokat is hozol, nyomorult k�ts�gbees�st �s ocsm�ny hal�lt. Tudt�k j�l - m�gis ki�stak, m�gis magukkal vittek; szerelem�rt �s arany�rt minden�ket odaadt�k szivesen.

- Alraune (Hanns Heinz Ewers)