{ #80 }
- Nzz krl, kicsi Alraune! Ez az j otthonod. Ide, ten Brinken Jakab ur hzba sokkal jobban beleillesz, mint a Gontram-hzba. reg vagy - folytatta - ngyszz, taln hatszz esztends, vagy mg tbb. Apd felakasztottk, mert gyilkos volt, vagy lkt, vagy mert gunyverseket faragott egy pnclos, vagy karinges nagy urra. Mindegy, hogy mit kvetett el, bns volt a maga idejben s felakasztottk. s belehnyta lete maradkt a fldbe s nemzett tged, furcsa jszg. s Fldanynk teremt lbe fogadta a bnsnek e bucsujt s rejtelmes vajudssal megszlt , a Hatalmas, a Mindenhat - tged, nyomorult, csuf emberkt! s flelemtl reszketve, kistak jjel a keresztuton, vlt rikcsol rdgzssel. s mikor elsizben megpillantottad a holdfnyt, atydat lttad a bitfn fggni: trtt csontjait, rodhadt huscafatjait. s magukkal vittek, akik felakasztottk atydat. Megragadtak, hazacipeltek, hogy szerencst hozz a hzukba! Srga aranyat, fiatal szerelmet. Tudtk, kinokat is hozol, nyomorult ktsgbeesst s ocsmny hallt. Tudtk jl - mgis kistak, mgis magukkal vittek; szerelemrt s aranyrt mindenket odaadtk szivesen.
- Alraune (Hanns Heinz Ewers)
|