{ #57 }
Messze kinn a Galaxis Nyugati Spirlkarjnak soha fel nem trkpezett, isten hta mgtti zugban tallhat egy sehol sem jegyzett srga nap.
Durvn kilencvenmilli mrfldre tle kering egy tkletesen jelentktelen, kkeszld bolygcska, melynek majomtl ered civilizcija oly dbbenetesen primitv, hogy a kvarcrt mg mindig pomps dolognak tartja.
Ez a bolyg a kvetkez problmval kzd vagy inkbb kzdtt: az ott lk tbbsge ideje nagy rszben boldogtalan volt. Szmos megoldst javasoltak a problma gygytsra, ezek azonban tbbnyire zld s piros has paprok mozgshoz kapcsoldtak, ami meglep, hiszen vgl is nem a sznes paprok voltak boldogtalanok.
gy ht fennmaradt a problma: jkora tmegek voltak elkeseredve, s sokan kzlk nyomorsgosan reztk magukat, mg azok is, akiknek volt kvarcrjuk.
Tbben mindinkbb gy vltk, hogy kr volt lejnni a frl. Msok egyenesen azt lltottk, hogy felmenni is kr volt r, jobb lett volna, ha ki se bjnak az cenbl.
m egy cstrtki napon, csaknem ktezer vvel azutn, hogy valakit felszgeztek a fra, mert azt mondta, milyen remek is lenne, ha az emberek a vltozatossg kedvrt kedvesek volnnak egymshoz, egy Rickmansdorfi kvhzban magnyosan ldgl lny rjtt, hol volt kezdettl fogva a hiba, s hogyan lehetne a vilgot kellemess s szpp tenni. A megolds ezttal helyes volt, bevlt volna, s mg csak fl se szgeztek volna senkit sehov.
- Galaxis tikalauz Stopposoknak (Douglas Adams)
|