{ #45 }
Az élet véletlen eseményei nem változnak úgy, mint az ember érzései. Majdnem két esztendeig dolgoztam, hogy ebbe az élettelen testbe életet oltsak. Ez volt az egyetlen célom, erre ment rá a pihenésem és az egészségem. Olyan lázasan vágytam rá, hogy az messze túlhaladta a mérséklet határait, de most, amikor elkészültem, elszállt az álom szépsége, s nem maradt utána más a szívemben, csak lélegzetelállító undor és iszony.
- Frankenstein, avagy a modern Prométheusz (Mary Shelley)
|