Most következzen némi változatosság. Amúgy sem szoktam ilyesmit csinálni, ki tudja, lehet ezentúl lesznek. Múltkor a zenés mappámban barangoltam, mikor megakadt a szemem pár NES (Nintendo Entertainment System) dallamon amik úgy meg szokták melengetni a lelkem. Szeretem a NES korszakot, habár nem a kedvencem, de szeretem. Ezzel kezdődött a játékos pályafutásom, így nosztalgiával is gondolok vissza ezeknek a játékoknak a legtöbbjére. Már amelyik megvolt és nem utólag fedeztem fel... Így összeállítottam egy kedvenc NES dalok listát, mert miért ne. Ilyet még úgysem láttam sehol. Höh. Bár valószínű nem is sokan tudnak hozzászólni a témához.

Szeretem a játékzenék ezen korszakát, mert akkor még nem volt csúcstechnika (jó, nekik akkor biztosan az volt), de mégis magukban is élvezhető dallamokat alkottak a zeneszerzők, ami azokkal az eszközökkel biztosan nem volt egyszerű művelet, hiszen le voltak korlátozva a konzol képességeire. Bár ezt igazából minden retro konzol esetében elmondhatjuk.

 

Sok-sok-sok évvel ezelőt, még a másik blogomra terveztem egy ilyen bejegyzést, de soha nem született meg. Leporoltam az ötletet és eldöntöttem, hogy akkor itt az ideje bevetni, ha már évek óta csak porosodik. Igazából ezeken kívül még fel tudnék sorolni jópár dallamot amit imádok NES játékokból, de lekorlátoztam a listát.

 

× Bikkuri Nekketsu Shin Kiroku! Harukanaru Kin Medal

Nagyon szeretem a Kunio-kun játékokat, de meg kell hagyni, hogy nem egyszerűek. Vagy csak nekem nem? Szeretem bennük, hogy olyan mozgalmasak, izgalmasak. Ebben a játékban két csapat egyfajta utcai versenyt tart amiben mindenféle versenyszámokban kell teljesíteniük a résztvevőknek. Úszás, súlylökés, stb. Viszont a verseny közben megengedett az ellenfél kiütése is. Erőszakos kiütése. Így egy egyszerű úszásból egy igazi vizi viadal lesz. A dalok pedig ehhez híven felnyomják az emberben az adrenalint. Ezért szeretem őket annyira. (A Roof Top Jumping a kivétel, azért került fel a listára. Az csak cuki. Szeretem a kontrasztot amit maga a játékmenet és a dal alkot. A dallam cuki és aranyos, a játékmenetben pedig házak tetején ugrálsz és próbálsz nem leesni és kitörni a nyakad.) Ezt a hangzásvilágot mellesleg nem nehéz felismerni, és ha az ember meghallja, egyből tudja, hogy ez csak egy Kunio-kun játék lehet.

~ [400 Meter Hurdles]

~ [Roof Top Jumping]

 

× Castlevania

Egyik kedvenc játék sorozatom, így nem is meglepő, hogy a listán szerepel. Sőt, egyből mind a 3 NES része a listán szerepel. A Castlevania számomra elsöprő volt. Maga a világ amit bemutatott, az a gótikus horror történet különböző lényekkel, szörnyekkel, varázslattal és miegymással. A Castlevaniaban és a soron következő részeiben minden megvolt, amit egy horror játéktól elvár az ember és minden elem, karakter szerepelt benne amiket már ismertünk a mozikból, a könyvekből. A zene pedig fantasztikus. Annyira jól megalapozza az ijesztő, mégis fenkölt atmoszférát. Az ember érzi, hogy nem lesz könnyű dolga, de valahol kis löketet, erőt is kap ezekből a dallamokból.

~ [Vampire Killer]

~ [Heart of Fire]

~ [Out of Time]

 

× Castlevania II: Simon's Quest

Sokan szereteik, sokan nem, én személy szerint a "szeretem" csoportba tartozom. Tudom, hogy nem a sorozat legjobb része, de mégis olyan különleges. Még a negatív dolgai is olyan... legendásak mára. (Simon és a tornádó, a kriptikus fordítás.) A zene megmaradt az első játék stílusánál és ezt hallhatjuk a 3. résznél is, amiért hálás vagyok. Amúgy valahol együtt kezelem ezt a három részt, leginkább a zene és a grafika miatt. Az egyik legjobb dolog, hogy a későbbi Nintendo DS játék, a Castlevania - Order of Ecclesia visszahozza a Simon's Quest szellemét és játékmenetét. Szeretem, mikor egy játék sorozat ilyen módon megemlékezik a saját maga múltjáról.

~ [Dwellings of Doom]

~ [Bloody Tears]: Egyik kedvencem az egész játék sorozatból. Imádom mikor a későbbi feldolgozásaiban már orgonát is használnak, ezzel válik csak teljessé ez a dal, ez által tudja kifejteni az igazi hatást, megteremteni azt a félelmetes, mégis fantasztikus atmoszférát. Arról nem is beszélve, hogy az adrenalin szintnek mit ad játék közben.

 

× Castlevania III: Dracula's Curse

A legnehezebbnek mondható a három NES rész közül. Az első Castlevania sem volt egy egyszerű történet, de ez aztán odabasz rendesen. Itt nincs kegyelem, ez egy kegyetlen mészárlás ha az ember nem elég felkészült. Teljesen jól illik ahhoz a világhoz amit bemutat a játék. A zene tekintetében itt már kapunk merészebb dallamokat is, olyasmit, amit ezelőtt nem, de a stílus változatlan, így az élmény ugyan olyan fantasztikus, mint előzőleg.

~ [Prayer] & [Beginning]: Ezt a kettőt együtt említem, mert egymás után következve hozzák meg a hatást, legalábbis számomra. Mikor az ember naívan nekiáll a játéknak és akkor még nem is sejti mi vár rá... A Beginning nagyon jó első pálya dal, ahogyan a neve is adja. Visszaadja azt az érzést, mikor a játékos nagy lendülettel belevág ebbe a gótik horror játékba.

~ [Clockwork]: Imádom ezt a dalt, olyan őrült és olyan lendületes. Nagyon jól illik az óratoronyhoz. Bár meg kell jegyezni, hogy minden Castlevania játékba az óratorony egy kínkeserves szenvedés. Ezt pedig gyönyörűen visszaadja maga a dal is. 

~ [Mad Forest]

~ [Aquarius]: Ebben a dalban maga a névválasztás és a kotta is fantasztikus. A név "Aquarius" a Vízöntőre utal, a dal első fele pedig emelkedő és mélyedő dallamokból áll. Ha megnézzük a dal kottáját, akkor láthatjuk, hogy háromszor emelkedik meg, majd mélyed el a dallam, így a hangjegyek egy hullámvonalat írnak le, pont úgy, ahogyan a Vízöntő csillagjegy jele is hullámvonalakból áll.

 

× Cheetahmen I / II

Nahát emberek, ez... Ez egy érdekes történet. Maga a játék egy gyűjteményben jelent meg (Action 52), ami... igazából rettentően borzalmasan szar játékokkal van teli. Maga a Cheetahmen se egy jó játék, nem ezt akarom kihozni belőle. Befejezetlen és összecsapott. Viszont a dal... Ez a dal a legjobb dolog az egész kazettán. Nem tudom hogyan sikerült összehozni egy ilyen kombinációt, hogy borzalmas játék mellé nagyon jó dal, de nekik sikerült. Azóta több feldogozása is felbukkant a dalnak. Maga a játék pedig igazi negatív legendává lett.

~ [Main Theme]

 

× Darkwing Duck

A játék, amit soha nem tudtam befejezni, pedig elvileg nem egy nagy valami. De azok az ugrások... Figyelni kell az időzítésre. Nagyon tetszik, hogy a dallamok olyan fülbemászóak és jazzesek. Előzőleg nem hallottam még ilyen dallamokat NES játékokban, így nagyon meglepett, és egyből megszerettem őket.

~ [Bushroot Stage]

~ [Quacker Jack Stage]

~ [Wolfduck Stage]

 

× Ghosts'n Goblins

Aki nem tudja mi az igazi 8 bites szenvedés, az még nem játszott Ghosts'n Goblinst. Ez a játék a legnehezebbnek tartott NES játék és nem is véletlenül. Bírom az intrót egyébként. Mindig megmosolyogtat, hogy miután elrabolja a Sátán vagy a Gonosz vagy a mittudoménki Arthur kedvesét, az felpattan és magára veszi a páncélját, majd elindul, hogy megmentse a lányt. Kérdés. Mit csinált Arthur ruha nélkül a lánnyal a temetőben? Ha a bejátszás alatt vette fel a páncélt... És a páncél alatt csak el alsó van, ezt látni az intó és a játékmenet közben is. Hmm. Egyébként ez a legendává vált Stage 1 dal nagyon jól visszaadja a játék horror hangulatát. Hiszen egy sötét temető kellős közepén kezdesz egy hadseregnyi szellem és goblin és zombi és mindenféle élőholt társaságában. Igazán fülbemászó dallam.

~ [Stage 1 Theme]

++ [Tom Brier Piano Cover]: Ezt a covert ajánlom mindenkinek, főleg aki szereti a ragtimet. Tom Brier egy hatalmas tehetséggel megáldott zongorista és eszméletlenül jól el tudja játszani ezt a dalt. Érdemes adni neki egy esélyt, mert nem csak játék dalokat, de sok mást is fantasztikusan eljátszik akár úgy is, hogy akkor látja először a kottát! Szeretem hallgatni, hogy miután belejön a dallamba, elkezdi átvariálni a dalt a saját stílusára csak úgy a semmiből.

 

× Jackie Chan's Action Kung Fu

Ennek a játéknak egy hack verziója van meg itthon kazettán. Így ismerkedtem meg vele. Nem sok változtatást kapott, csak a grafikában, így a játékmenetet ugyan úgy élvezettem, mint az eredeti verziót. A játék sokféle dalt felvonultat, mindegyik nagyon jól illik az adott pályához, hangulathoz. Mégis csak ezt a kettőt emelném ki, számomra ezek a legek. A Jumping Tiger szinte beleégett az agyamba stage 1 dalként.

~ [Jumping Tiger]

~ [Momentum]

 

× Journey to Silius

Na, ebben a játékban sem jutottam nagyon tovább. A Stage 1 Theme viszont elvarázsolt. A játék a jövőben játszódik, ez a dal pedig teljesen visszaadja a hangulatot. Nem kell tudnod semmit, ha meghallod a dalt, akkor már érezheted miféle játékról van szó. Egyébként teljesen véletlenül találtam rá erre a játékra.

~ [Stage 1 Theme]

 

× Kaiketsu Yanchmaru 3

Na, ezt imádom. Ez is a hack kazettán van meg. A dalok a játékban néhol kissé furák, őrültek, de mindegyik megadja azt a löketet, hangulatot ami kell. Ez a dal az intó és az utolsó pálya témája egyben, ami szerintem szép keretes szerkezetet ad a játék felépítésének. Mikor meghallod az 5. pályán, tudod, hogy a dolgok komoly fordulatot vesznek. 

~ [Stage 5 Theme]

 

× Kunio-kun no Nekketsu Soccer League

Még egy Kunio-kun játék. Ezúttal egy focis játékról van szó, persze ezt sem a megszokott módon kapjuk. Itt is megengedett, hogy a mérkőzés közben üss, rúgj. Akár oda is mehetsz, hogy kirúgd a kapust a kapuból. Bírom, hogy a készítők igazából bármilyen sportágat életre-halálra menő viadallá tudnak átalakítani. És nem csak képletesen.

~ [Music 1]

~ [Music 7]

 

× Little Nemo - The Dream Master

Ez a játék nagyon cuki és kissé addiktív is, elismerem. Az ember csak elkezdi és sodródik az árral. Na meg a vége felé már eléggé nehéznek is mondanám. Ezt pedig tükrözik a dalok is. Nightmare Land előtt csupa csuki és édes dallamokat hallhatunk, aztán eljön a játék utolsó része és érezteti velük, vége a cukiskodásnak, most már nem napfény és móka a dolog. Még akkor sem, ha a főszereplő egy pizsamás gyerek.

~ [Mushroom Forest]

~ [Nightmare Land]

~ [Nightmare King Battle]: Az egyik abszolút kedvencem. Annyira őrült néhol, olyan jól illik az utolsó csatához, a történet csúcspontjához és persze magához a Rémálmok királyához. Főleg az a rész tudja visszaadni a legjobban a drámai hangulatot mikor szimultáns halljuk az egyre csak mélyedő és mellette a magasabban maradó, visszatérő hangokat.

 

× Megaman 2

A sorozat, amiben örök vesztes leszek. De igazából vígasztal a tudat, hogy a Megaman játékok alapból nem egyszerűek. Sőt. Mindig nyomom a lefelé gombot, de akármit csinálok, Megaman nem guggol le. Ezt nagyon jól tudom, de a vágy mindig bennem van és reflexből mindig nyomogatom a gombot. Aztán a hülyeségem miatt beszedek pár sebzést persze.

~ [Crashman Stage]: Túlságosan könnyed, laza és játékos. Megtévesztő...

~ [Dr. Wily's Stage 1-2]: Ezt a dalt kiemelem, a leghíresebbet. Azóta ez is legendává vált persze. Eddig a játékban sosem jutottam el, csak a népszerűsége miatt ismerkedtem meg a dallal, de milyen nagy kár lett volna ha nem ismerem meg! Csak elképzelni tudom, hogy a játékosok mit érezhetnek miközben ezt a dalt hallják és küzdenek a játék végén, hogy megmérkőzhessenek Wilyvel. Adrenalin szint az egekben, az ember elfelejt pislogni, meg néha levegőt venni is...

 

× Metroid

Az eredeti NES Metroidot soha nem sikerült befejeznem, de a GBA remakkel (Metroid Zero Mission) játszottam. Ott ismerkedtem meg ezzel a témával. Aztán visszakerestem, hogy milyen lehet az eredeti. Mindegyik verzió nagyon jó, de a legelső mégis... mégis valahol jobban megérinti az embert úgy érzem. Jobban visszaadja a magány, a veszély érzését. Tudod, hogy egyedül vagy az egész űrállomáson, tudod, hogy itt vannak az ellenségek és figyelnek, meg akarnak ölni. Ettől olyan elképesztő ez a dal. Hihetetlenül jól meg tudja teremteni a hangulatot. Az elveszettség, a magány és veszély tökéletes keveréke.

~ [Kraid's Lair]

 

× Mother

Oh, erről a játék sorozatról napokig tudnék beszélni, és ami azt illeti, napokig lehetne is. Rettenetesen jó, az egyik kedvencem. Annyi érzelem van benne és humor! De most térjünk rá a dalokra.

~ [8 Melodies]: A legendássá vált 8 Melodies egyszerű, de mégis gyönyörű. Valamiért annyira megnyugtató. Ha a játék cselekményét vesszük alapul, akkor egy boldog dalról van szó, ami viszont a cselekmény miatt mégis valahol annyira szomorúvá válik. A játék egy kulcsfontosságú dallama ez.

~ [The Paradise Line]: Yay, ettől lesz olyan jó a vonatozás! A karakterek akárhányszor felszállnak a vonatra, elindul a dal és láthatjuk, ahogy a vonat elmegy A pontból B-be. Őszinte leszek, első alkalommal mikor ezt láttam, olyan élmény volt ezzel a dallal. Ezért is ragadt meg ennyire bennem az a jelenet.

~ [Wisdom of the World]: Queen Mary palotájában hallható ez a dal. Olyan... tiszteletet parancsoló, de mégis gyengéd. Mikor belépsz, szinte érzed, hogy ez a hely különleges, a személy, pedig aki itt fogad, kedves és odaadó. És ami azt illeti Mary valóban ilyen. De valahol viszont a dal szomorú is. Pont, ahogyan Mary is. Így ez a dallam rendkívül jól illik magához a helyhez és a karakterhez is egyszerre.

 

× Ninja Gaiden

Haha, hát a Ninja Gaiden... talán az első pályán túljutottam, de lehet, hogy sokat mondok. Igen, párszor ezzel jövök, de hé, ezek a játékok nehezek! Nem mai darabok. A Ninja Gaiden dalok legtöbbjével úgy találkoztam, hogy rákerestem az OSTra és meghallgattam őket. Ismertem a játékot, tudtam, hogy bitang nehéz, és azt is, hogy engem annyira nem érdekel, hogy megszenvedjek vele, habár maga a történet érdekelt és a bejátszások is nagyon jól meg voltak csinálva a korhoz képest. Szóval a OST hallatása közben találtam meg azt a dalt. Nekem olyan... edzős hangulatot ad, ne kérdezzétek. Talán James miatt, sőt, tuti miatta. (AVGN: Ninja Gaiden) Most már nem tudom végighallgatni úgy a dalt, hogy nem látom magam előtt ahogyan kontrollereket húzogat...

~ [Master Ninja Theme]

 

× Stanley: The Search for Dr. Livingstone

Ez a város témája. Sosem jutottam nagyon tovább a játékban... Ez a dallam megfogott, nagyon fülbemászó és olyan "matrózdal" érzést kelt, én pedig szeretem azokat, így nem csoda, hogy megszerettem ezt is. Gépen kirippeltem egyenesen a játékból, mert sehol nem tudtam beszerezni mielőtt (jóval később persze) megtaláltam végre neten.

~ [Village Theme]

 

 

 

.: További megemlítendő dallamok :.

 

 

++ Final Fantasy III

Elkezdtem a NES Final Fantasykat, de... annyira nem kötöttek le, mint kellett volna. Ami igazából furcsa, mert a többi részével amit játszottam, nincs bajom. Nem is fejeztem be, sőt, igazából eléggé az elején letettem, pedig én próbálkoztam emberek. Én próbáltam megszeretni. Aztán ki tudja, lehet, hogy majd később megint megpróbálom.Vannak a játékban jó dalok, de... Igazából a DS remake verziókat ajánlom inkább. A NES verziós se rosszak, mert Nobuo Uematsu egy zeneszerő zseni, ezt állíthatom minden túlzás nélkül. De úgy érzem, hogy például ebben a Battle Theme dalban nincs annyi lendület, mint kellene. Aztán lehet, hogy csak én vagyok ilyen. Elvégre csak egy egyszerű csatáról van szó, nem boss harcról vagy ilyesmi.

~ [Battle Theme]

~ [Eternal Wind]

 

++ Nazo nu Murasame Jou

Jaj de kis csaló vagyok, ez nem is NES játék... Hanem Famicom. Ami végül is a NES japán megfelelője. Vannak technikai eltérések, de... Na látjátok, ezért került ide a legvégére a még megemlítendő dallamok közé.

~ [Castle Town Theme]

 

Nos, véget ért a lista, legalábbis egyelőre, a jövő majd eldönti, hogy lesz-e még ilyen bejegyzés vagy sem. Ez úgy most... jót tett a lelkemnek.

 

 

- Yui