Igen, így van, ez az a sorozat amit említettem egy előző bejegyzésben. Rajzfilm, igen, de... valahol több ez annál. Valahol több ez, mint gyerekeknek előadott délutáni mese, sőt. Sokkal több.

 

Kezdjük a legelején. Mikor kicsi voltam, általános iskolás, akkor ismerkedtem meg vele. A Cartoon Networkön ment minden... nem tudom. Szerintem esténként, mert olyan emlékeim vannak róla, hogy sokszor nem tudtam megnézni egy részt, mert félidőben anyám bejött a szobába és hopp, átkapcsolta, mert kezdődött a nem tudom mi. De szerintem volt ismétlés délelőttönként is valamikor, tényleg fogalmam sincs már, hogy idestova vagy 10 éve hogyan működött a csatorna. De nem is ez a lényeg. Megszerettem, de mivel nem tudtam követni magát a sorozatot részről részre, így nem is nagyon állt össze a kép. Meg hát ilyenek a gyerekek, lekötött egy rész, de nagyon tovább nem gondoltam, hiszen kezdődött a következő műsor. Igen, a Cartoon Network kínálatából még több műsort is szerettem.

 

És hogy hogyan jutottam el most oda, hogy megnézzem? Úgy egy éve, egy általam követett ex dA-s képregény rajzoló (a nemét nem tudom .-.) feltett pár rajzot és közöttük volt egy fekete ruhás lány. A kommentek között pedig felbukkant egy ilyesmi hozzászólás: Valaki követi a Samurai Jack új évadát? Én meg: Hem? Új évad? Valamiről nagyon lemaradtam. Így hát útrakeltem az internet hatalmas világában, hogy kiderítsem mi ez az új évad dolog. Azt hittem, hogy eleve már régen vége van a sorozatnak. Végül [IMDb]-n megtaláltam a választ. Samurai Jack (2001-2017). 2017?! Mint kiderült, az első 4 évad egyszerre készült el és került leadásra, de a történet nem záródott le, ezért pedig 2017-ben megjelent a lezáró évad, az 5. Elfogott a kíváncsiság. Szerettem ezt a sorozatot és hát legyen, nézzük meg megint, hiszen szép emlékek fűznek hozzá. Főleg, hogy most időben is jó vagyok, hiszen most jött ki az új évad, így egyben láthatom az egészet. A szépséghibája csak annyi az egésznek, hogy az első 4 évad létezik magyar szinkronnal, az 5. viszont nem. De ez legyen a legkevesebb. Habár szerettem a magyar szinkront, mert szerintem jól el volt találva.

 

A történet egyszerű, de mégis sikerült sokmindent kihozni belőle. Az alap helyzet annyi, hogy Aku, a hatalmas erejű alakváltó gonosz feléled és megtámad egy országot, ami történetesen főszereplőnk otthona. Az uralkodó fiára, Jackre hárul a feladat, hogy végezzen a gonosszal, hiszen csak ő tudja forgatni apja varázserővel bíró kardját, az egyetlen fegyvert ami hatásos Akuval szemben. A küzdelem utolsó pillanatában azonban Aku a távoli jövőbe küldi a férfit, ahol már elterjesztette hatalmát a világ felett. Így Jacknek valamiféle módot kell találnia, hogy visszajuthasson a múltba, miközben próbálja túlélni a jövőbeli viszontagságokat és Aku bérgyilkosainak támadásait.

 

Ennél a pontnál pedig ketté osztanám a véleményezést, ha valakinek van érdeklődése és türelme végigolvasni az egészet, akkor meg fogja érteni, hogy miért.

 

1-4. évad

Egyszerre említem az első négy évadot, mert igazából annyira egybe tartoznak, hogy értelme nem lenne külön-külön írni róluk. Az első négy évadban minden évad 13 részes.

 

Az első két részben megkapjuk az alap koncepciót, ami a történet elejét képezi és Jack motivációjaként szolgál majd az elkövetkező részekben. Ezt rövidítve hallhatjuk igazából minden rész elején, hogy aki mondjuk a második évad közepén kapcsol éppen oda, az is tudja, hogy mit is néz éppen. Az évad részei nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz, van egy-két történet ami két részes, de a többit tényleg szinte bármilyen sorrendben nézhetjük. Lesznek dolgok, amiket lehet így nem értünk annyira, de nem olyan fontosak az alap történet szempontjából, hiszen nem árulok el nagy titkot ha azt mondom, hogy ez alatt a négy évad alatt Jack lehet, hogy számtalan módot talál arra, hogy hazajusson, de valamilyen úton-módon sosem sikerül neki.

 

Vannak részek, amik komolyabb hangvételűek, vannak lazábbak, vagy éppen olyanok amiket teljes egészében érződik, hogy csak a vicc, a szórakoztatás kedvéért kerültek be a sorozatba. Ez kellemes változatosságot ad, sosem tudhatjuk, hogy a következő részben éppen halálos harcokat vagy könyebb, lazább szituációkat láthatunk.

 

Nagyon kevés visszatérő karaktere is van a sorozatnak. Például Jack szülei, akik igaz csak emlékekkénk, látomásokkénk térnek vissza, de egy-egy szituációban igenis képekes valahogy segíteni a férfit, vagy csak édes-keserű pillanatokat okoznak, ezzel is érzékeltetve az otthon, a hozzátartozók, a békés napok hiányát. A másik visszatérő karakter pedig a felföldi skót harcos, aki úgy érzem teljességgel tudja ellensúlyozni Jack szüleit. A skót harcos mindig tettre kész, be nem áll a szája, az egyszerűségével pedig nem egyszer okoz komikus helyzeteket, dialógusokat. Mikor ő szerepel, akkor garantált, hogy az ember jól fog szórakozni. El tudja velünk feledtetni egy időre a komorságot és a reménytelenséget. Ezen kívül jó barátságba is kerülnek Jackel, habár nem indult problémáktól mentesen az ismerettségük. Szerettem ezt a karaktert, az a gépfegyver az egyik lába helyén pedig eszméletlen.

 

   

 

Ha már karakterterekről beszélek, akkor megemlítem a két főkaraktert is, akinek a harcára épül az egész sorozat. Jack és Aku persze. Már csak azért is, mert az 5. évadnál még visszatérek erre.

 

Jack a sorozat főszereplője, a szűkszavú szamuráj a múltból. A sorozat alatt többet is megtudhatunk a múltjáról, arról hogyan nevelkedett, kik tanították. Aku megjelenésekor fiatal volt még, útra kellett kelnie, hogy különböző helyeken, különböző kultúrákban tanuljon, ezzel teltek fiatal napjai. Lényegében egész gyerekkorában az Aku elleni harcra lett kiképezve. De a sikeressége inkább azon alapszik, hogy kreatív és feltalálja magát minden helyzetben, ezt pedig kombinálja a tanultakkal. Tetszett egyébként, hogy lehet a jövőben játszódik a sorozat, Jack viszont a múltból jött és meg is maradt a múltbéli szokásoknál, viselkedésnél és beszédformánál. Ez pedig párszor érdekes, ellentmondásos jeleneteket eredményezett. Jack képes volt a legnagyobb bunkókkal is tiszteletteljesen és visszafogottan beszélni vagy éppen viselkedni.

 

A másik oldalon ott van Aku, a hatalmas giga-gonosz, a mindent elpusztító erő akinek semmi és senki nem szent. Örömmel és élvezettel tesz városokat a földdel egyenlővé mert neki éppen olyanja van. Aku egyrészt rettenetesen ellenszenves és rosszindulatú, másrészről viszont komikus karakter. Éppen ezért van úgy vele az ember, hogy valahol nem szereti, valahol viszont igen. Várja, hogy mikor bukkan fel a képernyőn, de nem szomorkodik amiatt ha legyőzik. Legalábbis bennem ilyen érzéseket ébresztett. Mindig megmosolyogtatott, mikor Jack miatt bosszankodott. Azt hitte, hogy majd mennyivel előrébb lesz ha előre küldi a jövőbe, de az igazság az, hogy Jacknek még így is megvan az ereje ahhoz, hogy végezzen vele, és meg is tette majdnem nem is egyszer. Patt helyzet alakult ki közöttük, hiszen Aku nem tudja legyőzni Jacket, a férfi sem őt, (hiszen Aku folyton elmenekül) ezen felül pedig nem képes visszajutni a saját idejébe sem. Mindegyikük megragadt a saját problémájával. Külön érdekesség volt, mikor Aku elkezdett amiatt aggódni, hogy a fiatal nemzedékben Jack tettei reményt keltettek és ő már nem olyan hatalmas a szemükben, mint régen. Most tényleg, egy gigászi gonosz aki amiatt aggódik, hogy mit beszélnek róla a gyerekek az utcán? Haha. Aku szórakoztató sok esetben.

 

A történet tulajdonképpen Jack utazásiról, harcairól szól, de mégis több ennél, több szempontból is. Nyomon követhetjük a távoli jövő világát, hogy Jack hogyan próbál meg boldogulni itt, tekintve, hogy ő azért (feltételezhetőleg) jópárszáz évvel korábbról jött, így a modent techika olyan távol áll tőle amennyire csak lehet. Nem csak a saját harcára koncentrál, ahol tud, segít mindenkinek aki Aku hatalma miatt szenved. Ez pedig egyre lényegesebbé válik ahogyan halad a történet. Hiszen minél többet segít, annál jobban elterjed a szamuráj híre, aki szembeszállt Akuval és az ő gonoszságával. Ez pedig elkezd reményt adni az embereknek. Eddig a legtöbben beletörődtek és szenvetek, de Jack felbukkanása és harcai megmutatták nekik, hogy van más út is, szembe lehet szállni a gonosszal. Így lehet, hogy Jack nem érte el soha a végső célját, hogy hazajuthasson a saját idejébe, de lassan kezdte megváltoztatni maga körül a világot a tetteivel.

 

Jacket az egész sorozat alatt úgy láthatjuk, mint nagy tudású, szinte legyőzhetetlen szuper harcos. Szinte legyőzhetetlen, ezen van a hangsúly. Mert nem egy esetben előfordult, hogy Jack bizony veszített és csak az ellenfele könyörületességén vagy bármi máson múlott az élette, nagy erejű kard ide vagy oda. Számomra ez is egy választóvonal volt. A gyerekmesék folyton győzedelmeskedő hőse és Jack között van különbség. A vereség, a vereség elfogadása, felállni, menni tovább.

 

   

 

A hangok és a zene nagyon illik a sorozathoz és ahol kell, megadja a drámai, fennkölt, szomorú és még sorolhatnánk milyen hatást. Ami azért is nagyon lényeges, mert az egész sorozat sok esetben zenével és képekkel próbál nekünk mesélni. Jack nem egy bőbeszédű figura, csak akkor beszél, mikor tényleg szükséges, valami kérdése van. A legtöbb monológ és dialógus a többi karakter között zajlódik le. Vannak olyan részek amiknek nagyrésze, vagy szinte az egész rész egy hatalmas harci vagy üldözési jelenet, így fontos a jó vágás, a zene és a grafika, az összhang eközött a három dolog között, hiszen ezek válnak a történet, a jelenetek történéseinek mesélőivé.

 

Az akció jelenetek nagyon jól vannak összerakva, néha-néha felfedezhet a néző olyan dolgokat, vagy éppen perspektívákat, amiket eddig nem látott. Látványosak és nem megunhatóak, hiába csak harc vagy üldözés van. Mindig sikerült belecsempészni valamit amitől megmarad a néző érdeklődése és ami leköti. Ezen kívül én személy szerint alapból élvezem a harcművészeteket, szóval külön öröm volt figyelni ahogyan Jack mindenféle technikát bevetve szállt szembe az ellenségekkel akár puszta kézzel, akár a kardjával vagy bármilyen más fegyverrel.

 

Ami megragadta még figyelmem az a grafika volt. Most kivételesen nem a karakterek, hanem a hátterek. Leginkább a természeti hátterek. Látszott rajta, hogy hagyományos hátterekről van szó, úgy értem... lehet, hogy géppen csinálták, ötletem sincs, de mégis, sok esetben látszottak az ecsetvonások, a színek keveredése a felhővel borított égen, és még sorolhatnám. Egyszerűen csak jó volt ránézni.

 

   

 

Ja, és persze, még nem fejtettem ki az egyik legérdekesebb részét a dolognak. Miért pont Jack? Mikor a vak is látja, hogy Japánból jött. Nos, az első 4 évad alatt soha nem tudjuk meg Jack igazi nevét. Amit használ, azt a jövőben vette fel azzal az indokkal, hogy "így neveztek el a helyiek." Haha. Bár nem hiszem, hogy nagy különbség lenne ha az eredeti nevét használná. Na mindegy, így murisabb a dolog, hiszen olyan nagy kontrasztot alkot a név és a megjelenés, származás.

 

A sorozat többféle kultúrát, hitvilágot és stílust felvonultat ami igazán változatossá teszi. Mind látvány világilag, mind pedig zeneileg. Volt itt maffia story, sivatagi utazás, betörés egy piramisba, harc az esős bambusz erdőben vagy a ködös temetőben, ember kontra természet egy hatalmas havas heggyel és még sorolhatnánk.

 

Az első 4 évad teljességgel elnyerte a tetszésem, csak pár olyan részt tudnék mondani, ami annyira nem jött be, de nagy arányban tetszett. Ezért is féltem kicsit a legújabb 5. évadtól. Hiszen olyan sok idő eltelt, biztosan megkapom azt a minőséget és színvonalat amit eddig megszoktam? Féltem, hogy teljesen átbarmolták a sorozatot, amit eddig megszerettem.

 

_______________________________   _______________________________

 

 

5. évad

Az 5. évad mindösszesen csak 10 részes. Lényeges különbség az előző évadokhoz képest, hogy ez a 10 rész kapcsolódik egymáshoz, egy nagy történetet mesél el, így már nem kapcsolódhatsz be akármikor. A részek eleji kis rövid ismertetőt is kivették, helyette más openinget is kaptunk, amire nem mondom, hogy rossz, de azért a réginek megvolt a hangulata. De elfogadom, hiszen az a 10 rész lényegesen másabb, mint a sorozat eddigi részei, hamarosan kifejtem miért.

 

Ja, és spoiler alert. Erősen, mert cselekményt is fogok fejtegetni.

 

Először is, ami feltűnhet a nézőnek az az, hogy mennyire megváltozott a sorozat hangulata. Már eltűnt a vidámság, a lazább dolgok, helyette mást sem hallunk, csak azt, hogy nincs remény, vége mindennek, nincs mit tenni Aku ellen. Eléggé élesváltás ez az előző évadokhoz képest, ahol ott volt Jack, a legyőzhetetlen harcos a kardjával, aki mindenhol szembeszállt a gonosszal és nem állíthatta meg semmi, elszántsága erős volt és bármilyen akadály is került elé, ő legküzdötte a szent cél érdekében. Nos, a következő dolgok történtek amik ebbe az irányba fordították a sorozat alap hangulatát:

 

1) Eltelt 50 év (ezt még sokat emlegetem majd), megjegyzés, Jack nem öregedett

2) Aku elpusztította az utolsó átjárót is a múltba

3) Jack elvesztette a kardját

 

Kell ennél több a depressziós hangulathoz? Nem, de a sorozat tudja fokozni még, nem kell aggódni. Feljebb kifejtettem milyen is volt Jack az első 4 évad alatt, most nézzük meg, hogy ebben a reménytelennek tűnő helyzetben milyen.

 

Ami legelőször feltűnhet mindenkinek, hogy ezúttal Jack egy motorral lép be a jelenetbe. Hiába, 50 év alatt biztosan megtanulta kezelni, ennyi év sok idő és szüksége is volt rá valószínűleg. Nem így szoktuk meg, de ezt ráfoghatjuk arra az 50 évre. A második dolog, hogy elsajátította a lőfegyverekkel való bánásmódot, hamarosan meg is tudjuk, hogy elvesztette a kardját, így ezt is megértjük. Valahogyan meg kell védenie magát. Aztán az is világossá válhat, hogy Jack talán mentálisan sincs egészen a toppon. Tekintve, hogy magában beszélget és mindenféle víziói vannak. De emberek, megint ez az 50 év... Egyszerűen nem tudok semmit kritizálni, mert mindig ott az az 50 év. Szép húzás volt, ezzel meg lehet magyarázni mindent. Szóval 50 év eltelt, nem is csodáljuk, hogy Jack szinte belezakkant a folyamatos harcokba, az üldözésbe, hogy Aku minden lépését figyeli és minden sarkon ellenségek várhatnak rá, minden percben az életére törhetnek és hogy annyi ártatlan halt meg a szeme láttára. Valamilyen szinten így ezt is megértjük.

 

De mégis a legnagyobb változás Jack karakterével kapcsolatban az, hogy ő mondja ki nem egyszer, nincs remény, nem tehetnek semmit Aku ellen. Ehhez majd a későbbiekben hozzáfűzök dolgokat. Az viszont semmilyen szempontból sem magyarázható az 50 évvel, hogy... ember, miért nem tudsz megborotválkozni? Nem tudom ki hogy volt vele, de nekem ez a hobo stílus kissé szúrta a szemem. Jack olyan volt, mint valami utolsó hajléktalan. Mondjuk mit ne mondjak, a kinézete tükrözte a lelkiállapotát, szóval oké, megértem ilyen szempontból, de... akkor sem tudtam megbarátkozni vele. Ami azt illeti [Aku is egy véleményen van velem].

 

   

 

Plusz, Jack a kardja nélkül már nem tudott olyan effektíven szembeszállni az ellenségeivel. Az a kard szinte mindent képes volt elpusztítani, enélkül pedig... Sok esetben nem volt más választása, csak menekülni ha rosszra fordultak a dolgok.

 

Új karakterek is felbukkannak a színen, méghozzá 7 merénylő akik Aku lányai elviekben. Először ötletem sem volt, hogy Aku hogyan csinált gyereket, főleg, hogy hetet egyszerre egy nőtöl így elsőre, de mint később kiderült, tulajdonképpen ő nem is tudott róla, hogy vannak "lányai." Ezek a lányok egész életükben arra lettek kiképezve, hogy végezzenek Jackel. Érdekes párhuzam, mert Jack is a fiatal korát úgy töltötte, hogy kiképezték Aku ellen. Persze mondanom sem kell, a legtöbb lány one hit kill meghal. Mondjuk ez is egy kisebb lelki trauma Jack számára, mert most először ölt embereket, így lehet, hogy önvédelemből tette, de mégis gyilkosnak érzi magát ami csak jobban felborítja a már eleve káoszban lévő lelkivilágát.

 

Mint a fentiekből kiderül, Jack totálisan a padlón van és magától biztosan nem fog kimászni ebből a lelki válságból, amit igazából meg tudunk érteni. Az utolsó merénylő lány viszont életben marad a küzelmük során és kisebb-nagyobb viszontagságok után megkéri Jacket, hogy mutassa meg neki az igazságot. Ashi okos lány, neki nem elég ha a hatalmas urat és teremtőt, Akut, csak úgy gonosznak próbálja meg beállítani valaki, neki bizonyítékok kellenek, hogy a saját szemével lássa, mert csak így tudja elhinni. Jack pedig bele is megy. Itt pedig elkezdődik egy másik fordulat az első 4 évadhoz képest.

 

Jacknek most már van egy utazó társa. Ami eddig nem volt jellemző. Persze egy-egy részen végigkísérték karakterek, de Ashi más, ő végig vele akart maradni, főleg miután ő is rájött, hogy aki eddig nagyhatalmú, teremtő úrnak ismert, tulajdonképpen nem más, mint a gonosz, aki rettegésben tartja a világot. Ashi megjelenése és csatlakozása pedig fontos pontja a történetnek több szempontból is.

 

   

 

Első és legfontosabb pont, hogy visszaadja Jack számára a reményt, amit már régen elvesztett. Irónikus, hogy pont Aku lánya az, aki képes neki visszaadni, de szeretjük a kontrasztokat. Kissé sokkoló volt, hogy Jack már annyira reménytelennek érezte a helyzetet, hogy más utat nem látott, mint saját maga rituális öngyilkosságát a régi hagyományok szerint. Stílusosan egy temetőben, a régi harcosok lelkeinek körében. Ekkor az ember csak pislog, hogy nem ilyennek ismertünk. Amit az első 4 évadból megtanultunk az az, hogy soha ne adjuk fel, akármilyen nehéz is, menni tovább. Erre itt ez az ember aki ezt vallotta és most arra készül, hogy végezzen magával. Mi a... Tudom, az az 50 év... Hogy ez mindent meg tud magyarázni...

 

Ashi visszarántotta ebből a helyzetből, elmondta neki amit látott, amit tapasztalt, hogy nélküle most nem lenne olyan a világ, amilyen. Ekkor jön fel az előző 4 évad. Ahogy Jack segített és visszaadta a reményt mindenkinek, a bátorságot, hogy szembenézzenek Aku embereivel. Lehet, hogy sok szörnyűség történt, de a fáradozásai nem voltak hiábavalóak. Érdekes ellentét, hogy Jack lehet mindenkinek reményt adott az útjai során, de ő maga viszont elvesztette azt ahogyan teltek az évek. Ashira szükség volt, mint új, tettre kész generációra, aki életet lehel a megfáradt, reményvesztett harcosba.

 

Jack mondhatni feltámad poraiból, de közben nézzük meg mi van Akuval. Az emberek visszakapták a reményt, már nem félnek tőle úgy, mint régen, sőt, szembeszállnak a harcosaival. Aku pedig nem mutatkozik nyilvánosság előtt, a tornyába zárkózva ücsörög, mert... kint van a szamuráj. Szerencsétlen szinte belebetegedett, hogy Jack még nem halt meg ez alatt az 50 év alatt, szinte depresszióba esett. Már nincs ultra gonosz Aku, csak... egy nyomott hangulatú, életkedvet vesztett gonosz a rejtekhelye mélyén. Persze a későbbiekben ő is visszanyeri a kárörvendő, szemét énjét, de addig is érdekes látni, hogy mi lett belőle, eddig nem volt ilyen.

 

De ha már a karaktereknél tartunk, akkor felbukkan újra a skót harcos is! Lehet, hogy tolókocsival tolják a harcmezőre, de még itt van és harcol. Végül pedig szellemként tér vissza. Kelta varázslat. De ez a karakter még holtában is fantasztikus, ugyan úgy meg tudja mosolyogtatni az embert, mint az előző évadokban. 50 év alatt pedig lett vagy 25 lánya ha nem több.

 

   

 

Kicsit rövidebbre vágom a figurát. Szerintem mindenki teljesen tisztában van vele, hogy ha egy férfi és egy női karakter elkezdenek együtt utazgatni és harcolni, akkor... akkor bizony valami kialakul közöttük. Hát nem ez volt itt is a helyzet? Jack és Ashi megismerkedtek a szerelmi szál fogalmával. Bár nekem kissé gyors volt. Ez volt Ashi második szerepe a történetben, a harmadik pedig az időutazó képessége. Mivel Aku lánya, így uralja Aku erejét is, azaz képes átjárót nyitni a múltba. Így egy csapásra megoldódott minden probléma. Ja, a kardot Jack megtalálta miközben lelke mélyén búvárkodott meditáció közben egy gigászi hegy tetején. Az istenek visszadták neki és megajándékozták egy új givel, pusz kapott borotválást és hajvágást. Ez utóbbiakat én köszönöm. [Vagyis nem csak én.]

 

Lehet sokmindent elárultam, sőt, talán túl sok mindent, de lényeges dolgok voltak ezek az előző évadokhoz képest. Így a történet végét nem lövöm le, csak annyit mondok, hogy lehet is örülni neki meg nem is.

 

Az egész évad ugyan azt a stílus adta vissza grafikailag, amit megszokhattunk már az előzőekben, de néhol hozzátettek némi CGI elemet, amit mikor megláttam, azt hittem sikítok. Utálom az ilyet. Ha 2D animáció, akkor legyen az, ne akarjuk már beleerőltetni a CGIt. Annyira kitűnik, könyörgöm. De ettől az apró kis dologtól eltekintve, megkaptuk azt a minőséget amit megszoktunk. A karakterek mondjuk kissé furcsán voltak megrajzolva ezúttal, de biztosan csak azért bántotta a szemem, mert egyszerre néztem mind az 5 évadot és így láttam a különbségeket.

 

Voltak viccesebb, lazább jelenetek, de ami az egész évadot jellemezte, az inkább a komorság, a komolyság. Ami pedig újdonságot jelentett, az pedig a vér. Láthattunk vért, ezt az előző 4 évadban sehol nem láttunk, maximum csak sebeket. Valószínűleg azért, mert a Cartoon Network inkább gyerekeknek és fiatal felnőtteknek szóló műsoraiban nem lehetett ilyen dolgokat ábrázolni, de az 5. évad Adult Swimen jelent meg, ami nem volt ennyire kötötten szabályozva. Így kaptunk vért, ruha nélküli Ashit és egy péniszes beszólást is. Meg Jacket alsóban, de ez nem újdonság, előzőleg is vagy minden harmadik részben gi nélkül, egy alsóban rohangált a harcmezőn, ezt már megszoktuk. Elgondolkodtató, hogy ha eleve nem a CN-en jelent volna meg, akkor is lettek volna-e benne ilyen elemek.

 

   

 

Az első résztől nem voltam elájulva, de ahogy haladt tovább a történet, egyre jobban megtetszett. Így azt tudom mondani a végére, hogy nem volt rossz és méltó befejezése volt a sorozatnak. Habár az első 4 évadot nem veri számomra, attól még jó volt. Ott van az a képzeletbeli választóvonal az első 4 és az utolsó évad között.

 

El is felejtettem megmelíteni eddig... az utolsó évadban sem derül is Jack igazi neve. Örök rejtély marad.

 

Összességében jó volt előszedni ismét ezt a szinte elfelejtett sorozatot, élveztem. Nosztalgikus is volt valahol és persze mindenkinek tudom ajánlani.

 

 

- Yui