{ #1 }
A grf nyilvn szrevette viszolygsomat, s visszahzdott, majd metszfogaibl tbbet kimutat gnyos mosolygssal a kandall tls felre telepedett. Hallgattunk egy sort. Az ablak fel pillantvn a hajnal els derengsre lettem figyelmes. Nyomasztott a hallgats, s mr szltam volna valamit, mikor a csenden tszrdtt a vlgybli farkashorda vltse.
- Hallga - szlalt meg a grf, s a szeme felragyogott -, az jszaka gyermekei! Micsoda zene telik ezektl! - Majd, gondolom, ltta az arcomon, hogy nem osztozom lelkesedsben, ezrt hozzfzte: - Hiba, uram, nk, vroslakk meg nem rthetik a vadszt.
- Drakula grf vlogatott rmtettei (Bram Stoker)
|